A fröccsöntő ipar megjelenése

A fröccsöntő ipar megszületése szorosan követte az ipari forradalmat, az anyagtudomány, a gépészet és a tömeges fogyasztási igények mellett fejlődött. Megjelenése alapjaiban változtatta meg a termékek gyártásának módját, és az "egyedi gyártást" a "tömeges többszörözés" korszakába sodorta.

Fejlődése a következő fő szakaszokban foglalható össze:

I. Megjelenés és úttörők: A fröccsöntési koncepciók megjelenése (19. század) A fröccsöntés elve a fémek présöntésére vezethető vissza. Ami azonban valóban megalapozta a műanyag fröccsöntést:

1868: Az amerikai John Wesley Hyatt feltalálta a "celluloidot", hogy megnyerje az elefántcsont biliárdgolyók alternatíváinak gyártásáról szóló versenyt. Ez volt az első hőre lágyuló anyag a történelemben.

1872: Hyatt és testvére Isaiah feltalálta az első dugattyús fröccsöntő gépet. Ez a nagyon primitív gép fűtött és lágyított celluloidot fecskendezett egy formába egy egyszerű dugattyún keresztül, amelyet fésűk, gombok és gallérok előállítására használnak.

Ennek a szakasznak a jellemzői:

Korlátozott anyagok: A celluloid gyúlékony, és a feldolgozás veszélyes.

Alapvető felszereltség: A gépek manuálisak, rendkívül alacsony nyomással és vezérlési pontossággal.

Szűk alkalmazások: Csak nagyon egyszerű napi szükségleteket lehet előállítani.

II. Az igazi felszállás: A modern ipar katalizátora (a XX. század első fele)

Nagy befecskendezési sebesség és nyomás: Jelentősen javult a gyártási hatékonyság és a termékminőség.

A kulcsfontosságú anyagok feltalálása:

1909: Baekeland feltalálta a fenolos műanyagot (bakelitet), az első teljesen szintetikus műanyagot. Nem gyúlékony, stabil tulajdonságokkal rendelkezik, alkalmas elektromos szigetelő alkatrészekre, rádióburkolatokra stb., de hőre keményedő műanyag, formázási eljárása közelebb áll a sajtoláshoz.

1920-as és 1930-as évek: A hőre lágyuló műanyagokat, mint például a polisztirol (PS), a polivinil-klorid (PVC), különösen a polipropilén (PP) és a poliamid (nylon) egymás után találták fel. Ezek az új anyagok széles teret biztosítottak a fröccsöntési technológia számára.

A második világháború lendülete:

A második világháború sürgető igényt teremtett a hadianyag nagyüzemi, alacsony költségű és rendkívül hatékony előállítására. A fröccsöntés ideális volt szabványosított alkatrészek, például gombok, kapcsok és műszerházak gyors gyártására, és az ipar jelentős növekedést tapasztalt a háború hatására.

III. Forradalmi áttörés: A csavaros fröccsöntő gép megjelenése (1950-es évek)

Ez volt a legdöntőbb mérföldkő a fröccsöntő ipar érésében.

1956: Az amerikai H. William Siemons feltalálta az első dugattyús csavaros fröccsöntő gépet.

Forradalmi jelentősége:

Kiváló minőségű lágyítás: A csavar forgása lehetővé teszi a műanyag alapos nyírását, keverését és melegítését, ami egyenletesebb olvadást eredményez.

Nagy befecskendezési sebesség és nyomás: Jelentősen javult a gyártási hatékonyság és a termékminőség.

Pontos folyamatvezérlés: megalapozta az összetett és precíziós alkatrészek gyártását.

A csavaros fröccsöntő gépek széleskörű elterjedése a fröccsöntést valóban hatékony, megbízható gyártási eljárássá tette, amely alkalmas összetett alkatrészek tömeggyártására, közvetlenül professzionális fröccsöntő formatervezést és gyártóipart eredményezve.

IV. Modernizáció és globalizáció: folyamatos technológiai iteráció (a XX. század második felétől napjainkig)

A következő évtizedekben a fröccsöntő ipar a gyors fejlődés és finomítás korszakába lépett:

Feltörekvő új anyagok: A műszaki műanyagok, mint például az ABS, a PC, a POM és a PBT megjelenése kibővítette a fröccsöntés alkalmazási körét, a fogyasztási cikkektől a csúcstechnológiás területekig, mint például az autóipar, az elektronika és az orvostudomány.

A formatechnológia korszerűsítése:

A melegcsatornás technológia széles körben elterjedt alkalmazása csökkentette a pazarlást és növelte az automatizálást.

A CAD/CAM/CAE technológia (Computer-Aided Design/Manufacturing/Engineering) alkalmazása lehetővé tette, hogy a formatervezés a tapasztalattól a tudomány felé mozduljon el; A penészáramlás elemzése előre megjósolhatja és megoldhatja a gyártási problémákat.

A precíziós megmunkálási technológiák, mint például a CNC megmunkálás, szikraforgácsolás és huzalvágás lehetővé tették az összetett, nagy pontosságú formák gyártását.

Automatizálás és intelligencia: az alkatrészek felszedésére szolgáló robotkarok, a központosított anyagellátó rendszerek és a MES (Manufacturing Execution System) egy modern „fény-kikapcsolt gyárat” alkotnak.